Egyéjszakás kalandból szerelem. VÉGE

Sziasztok!

Igen tudom késtem a résszel több mint egy hetet, de nem volt időm megírni.:// Sajnálom!  
De most megjöttem és meghoztam.!:D  Viszont ami nagyon elszomorított, hogy csak 4 komit kaptam.:(( A második részhez 5-öt, az elsőhöz pedig 9  komit írtatok. Most miért nem jött ez össze?  Ehhez a részhez szeretnék több komit kapni, mert  az Egyéjszakás kalandból szerelem-nek EZ A BEFEJEZŐ RÉSZE.!!!  A következő rész már egy új sztori kezdete lesz.:D
Szóval olvasni és komizni.!:* 



Ekkor vettük észre, hogy a nappaliban ég a lámpa és anyáék kíváncsi tekintettel bámulnak minket.


- Csak barátok mi? - nevetett fel Pattie. 
- Ömm mi csak..csak... - dadogott Justin.
- Együtt vagytok? - anya. 
- Mióta ismeritek egymást? - Jeremy.
- Lefeküdtetek már? -  rohant le a lépcsőn Nathen. 
- Nathen! - kiabált rá anya - Tűnés fel a szobádba! Büntetésben vagy!
- Mi? Miért? Ne máááár! - nyavalygott.  Fhuuu ilyenkor de letudnám ütni.-.-
- 1 már rég aludnod kéne. 2  10 évesen én a perverz fantáziámat  inkább magamban tartanám! - koppintott anya ujjával Nathen orrára. - Na tűnés! - mutatott a lépcsőre. 
Nathen megfordult és lassan visszament a szobájába. 
- Térjünk vissza rátok! - lépett elénk apa. 
- Elmondunk mindent oké? Csak üljünk le vagy valami, mert szétmegy a lábam! - nyafogtam. Lassan mindenki elindult a nappali felé.
- Mindent? - suttogta Justin a fülembe.
- Egy két részletet azért kihagyunk. - suttogtam vissza.  Justin mellém, anyuék pedig velünk szemben ültek. 
- Hallgatunk titeket. - csapta össze tenyerét Jeremy. 
- Hát az az igazság, hogy mi már régóta ismerjük egymást.... - kezdtem bele.
- Tényleg? - kérdezték anyuék.
-  Tényleg? - utánozta őket Justin. Óvatosan, hogy anyuék ne vegyék észre, belerúgta Justin lábába.  - Ja ja igen már régóta ismerjük egymást. - bólogatott.
- Na szóval, 1 éve találkoztunk egy buliba, ahol össze is jöttünk. A kapcsolatunk nem tartott tovább 3 hétnél, ezért ti nem is tudtatok róla. Aztán most megint találkoztunk és...
- És megint összejöttetek. - fejezte be helyettem Pattie.
- Igen. - bólogattam. 
- Hát ez érdekes.... - húzta a száját anya - de, örülök nektek! - mosolyodott el.  Nagy kő esett le a szívemről. 
- A fiamnak végre van egy rendes barátnője! - mondta Jeremy. - Büszke vagyok rád!
- Ömm izé köszi! - ááá dehogy kicsit se volt zavarba Justin. (:DD) Magához húzott és adott egy puszit.
- De cuki vagytok! - olvadozott Pattie. Erre csak mind a ketten elmosolyodtunk. 


- Hihetetlen, hogy bevették! - dőltem le az ágyamra. 
- Éééééés nem akarjuk folytatni amit elkezdtünk? - feküdt le mellém. 
- Mit is csináltunk? - simogattam arcát.
- Emlékeztesselek? - jött közelebb.
- Légyszíves!  - és abban a pillanatban ajkaimra tapadt.

Az éjszaka többi részét gondolom nem kell részleteznem......


Reggel arcsimogatásra keltem.  Olyan jó érzés volt.  Annyira emlékszem a tegnap estéből, hogy anyuéknak elmondtuk, hogy együtt vagyunk, majd.... azt hiszem lefeküdtünk. Megint..






- Jó reggelt! - mosolygott rám. 
- Jó reggelt!  - mosolyogtam vissza.
- Baj van? - ölelt át.
- Nem semmi  baj! - fúrtam fejem mellkasába. Itt is találtam 2 tetoválást. Észre sem vettem őket eddig.
- Itt is van tetkód? - simítottam rá kezem.
- Eddig észre sem vetted? - nevetett.
- Nem. - nevettem el én is magam.
- Lala kelj fel megyünk a..... - rontott be anya - Jajj istenem ne haragudjak nem tudtam, hogy ti ketten...vagyis... - mentegetőzött. 
- Semmi baj anya. - emeltem fel fejem  - Mit akartál mondani? 
- Jaa csak azt, hogy megyünk a strandra. Jöttök ti is?
- Persze! Legalábbis én biztos. - néztem Justinra.
- Én is jövök. Nem hagyom, hogy bárki rád vesse magát! - ölelt szorosabban.
- Jól van fél óra és indulunk! - nevetett anya, majd kiment. 
- Mégis ki vetné rám magát? - néztem rá hülye fejjel.
- Ohh kicsim téged bármilyen pasi meglát tuti az az első gondolata, hogy vajon eltud-e csábítani. - oktatott ki.
- Ja vagy úgy! Hát, próbálkozni lehet, de nem érdemes! - kacsintottam majd felálltam és a szekrényemhez mentem.  Előhalásztam a fürdőruhámat és be akartam menni a fürdőbe, de Justin visszarántott. 
- Előttem is átöltözhetsz. Még élvezném is! - markolt bele fenekembe.
- Szeretnéd! - adtam neki egy szájra puszit, majd bementem. 
Gyorsan magamra kaptam a fürdőruhát, arra egy rövid gatyát  ás mentem is ki. 
Justin is készen volt már. 
- Minek zselézted fel a hajad? - néztem rá értetlenül.
- Mert így szexi vagyok.
- Mondák már hogy egoista vagy? -  pakoltam be a partra szükséges dolgokat.
- Tessék? Nem hallottam jól! - tette füle mögé kezét.
- Egoista vagy! 
- Ohh ezt még nagyon megfogod bánni!
- Már várom! 


És igaza volt. Tényleg bosszút állt. Nem is egyszer. 
Elsőnek "véletlenül" leöntött a jégkásájával.
Másodszor "lemosta" rólam a jégkását, ami annyit tesz, hogy belebaszott a vízbe. 
Brrr nagyon hideg! 

- Justin menjünk el sétálni! 
- Hova? Minek? 
- Ne legyél már bunkó! Csak itt a parton. Olyan szép a naplemente. 
- Oké.. - sóhajtott majd nagy nehezen felállt.
- Ch! Pasik! - suttogtam. 
Kézen fogva sétáltunk a parton. Olyan szép mesébe illő volt az egész.
- Képzeld! Az egyik haverom kint van Miami-ban. Ma felhívott és azt mondta, ha van kedvem menjek ki hozzá. - törte meg a csendet Justin. Mi? El akar menni? Miami-ba? 
- És te mit mondtál neki? - bámultam a földet.
- Hogy nem. 
- Nem? 
- Nem mert itt van a gyönyörű barátnőm, akit soha semmi pénzért nem hagynék itt. Soha! - fogta két keze közé arcomat. 
- Kapsz egy fantasztikus lehetőséget, hogy elmenj Miami-ba,  és te nemet mondasz miattam? 
- Igen! - csókolt meg.

Még egy darabig maradtunk, aztán hazamentünk mert kezdtek ellepni minket a szúnyogok.  Fhuu de idegesítőek!  Otthon lezuhanyoztuk magunkról a sós vizet, majd le mentünk enni.
Anyuék valami isteni kaját főztek! Egész nap tudnék enni belőle. 
- Köszönöm a kaját! - mondtam.
- Egészségedre kicsim! - mondta anya.
- Lala gyere egy kicsit mondani akarok valamit! - mondta Justin. 
Felálltunk az asztaltól és felmentünk a szobámba. Kíváncsi vagyok mit akar mondani. Remélem nem valami rossz dolog. 
- Mit szeretnél? - kérdeztem.
- Nézd! Még soha életemben nem mondtam ilyet senkinek és ezért kicsit nehéz kimondanom de.... - vett egy mély levegőt. - Szeretlek! 
- Sze-szeretsz? - néztem rá kikerekedett szemekkel. 
- Igen. És te? Te szeretsz engem? - kérdezte.  Uram isten persze hogy szeretem! De...de én ezt nem tudom kimondani. Annyit csalódtam már az emberekben. Ha ennyi csapás ér valakit, az már nem mondja csak úgy ki bárkinek is hogy szereti. Nekem ehhez idő kell. 
- Szeretsz? - kérdezte ismét - Lala válaszolj! - mondta kicsit türelmetlenül. Én csak bámultam őt. - Szeretsz vagy nem? Csak ennyit mondj! Igen vagy nem? 
- Én-én....
- Tudod mit? Felejtsd el! - ment ki a szobából.  Zokogva estem össze. 
- Szeretlek! - suttogtam. 
Emlékszem, hogy még egy ideig sírtam, aztán elsötétül minden.

Amikor felkeltem már este 6 óra volt.  3 órája vesztem össze Justinnal. Justin! És megint elkezdtem sírni. Kirohantam a szobából.
- Justin! - kiabáltam szobája felé menve. Üres volt. Megnéztem a konyhába, a nappaliba, aa fürdőbe, de nincs sehol. 
- Nathen! - mentem be az öcsém szobájába. - Hol vannak anyuék és Justin? 
- Kivitték Justint a repülőtérre.
- Repülőtérre? Minek vitték oda? 
- Elutazik Miamiba.
- Elmegy? 
- Igen. - elmegy. Vagyis már elment.  Könyörgöm istenem ne!
- Ne ne ne ne ne! Mikor mentek el? 
- 20 perce.
- Jó jó jó nyugi Lala csak gondolkozz! - és megvan! - Gyere Nathen! -  ragadtam meg a kezét, majd leráncigáltam a lépcsőre. 
- A reptér kb. 1 óra innen. Anyuék kocsija itt van, szóval tudunk menni azzal is. - mondtam magamnak. 
- Utána akarsz menni? Minek?
- Mert szeretem! - kiabáltam. - Sajnálom csak...
- Ha szereted akkor menjünk már! - futott ki az ajtón. Nem is olyan rossz fej! Néha nagyon tudom utálni, de persze nagyon imádom.


Az utat sikerült lefaragnom fél órásra. Szélsebesen rohantam a bejárat felé. Rengeteg ember volt. Rengeteg. A nagy tömeg közepén megpillantottam őt.
- Justin! - torpantam meg. A körülöttünk lévő tömeg azonnal megállt és engem figyelt. Justin hátranézett.  Megrázta fejét majd továbbment.  
- Szeretlek! - kiabáltam utána.  Megállt. Megfordult és felém nézett.  Rohanni kezdtem felé.
Ahogy odaértem rögtön a nyakába ugrottam. -  Szeretlek és sajnálom!  Nem akarlak elveszíteni! - szipogtam.
- Szeretlek! - szorított erősebben magához.

Akkor és abban a pillanatban jöttem rá, hogy tényleg szeretem őt. Mindennél és mindenkinél jobban. Nem akarom őt elveszíteni. Soha!  

Egyéjszakás kalandból szerelem. 3. - Rész

Kedves Mindenki.! :)
Köszönöm szépen az 5 kommentet! Kicsit többre számítottam,  de ez még csak a 2. rész volt, szóval nem baj.:)
Nagyon nem készültem beszéddel.
Jó olvasást és komizzatok.!:)<33

Miután minden helyen csináltunk vagy 200 képet, lementünk a partra és találtunk egy baromi jó helyet, ahova este eltudunk jönni bulizni, visszaindultunk a szálláshoz.  Justin nagyon jó fej, kedves, vicces és perverz is egyben.  Olyan tökéletes. Minden megvan benne, ami egy lánynak kell. Ezt nem úgy mondtam mintha bele lennék zúgva, mert nem vagyok, csak egyszerűen...nem is tudom. Tetszik. 

- Hogy érezted magad? - kérdezte miközben lassan, kézen fogva  sétáltunk vissza.
- Nagyon jól! Köszönöm, hogy eljöttél velem! - szorítottam meg kezét.
- Akkor este megyünk bulizni? - vigyorgott.
- Hogy a viharba ne?! Ki nem hagynám! - mosolyogtam. 
-  Ööööm Lala kérdezhetek valamit? - nézett rám.
- Már megvolt. 
- Haha nagyon vicces. - nevetett - Most konkrétan mi van köztünk? - ennél a kérdésnél megtorpantam.  Igazából én sem tudtam, hogy mi van köztünk. Kedveljük egymást meg minden, de.... mi az hogy de? Nincs itt semmi de! Ha most megkérdezné valaki, hogy együtt vagyunk-e, akkor én boldogan rávágnám, hogy igen, mert tényleg nagyon kedvelem.  De lehet, hogy neki ez csak egy kaland. Hát, ha esetleg így van, akkor sem leszek csalódott...annyira.
- Én-én nem tudom. - fordultam felé.
-  Figyelj!  Én életem 22 éve alatt talán egyszer kérdeztem ilyet, szóval érezd magad megtisztelve!  - ezen mind a ketten felnevettünk. - Lala? 
- Igen?
- Leszel a barátnőm? 
- Igen leszek! - bólogattam és megcsókoltam. Lassú, de fantasztikus csók volt. Már most imádtam!  Elváltunk egymástól és sétáltunk tovább.
- Kicsit fura, hogy 2 napja ismerjük egymást és máris együtt vagyunk nem? - kérdeztem tőle.
- De fura, de kit érdekel? - rántotta meg vállát.
- Igazad van. - mosolyodtam el. 
- Mikor nem? - ölelte át derekamat egyik kezével és tenyerét bal farzsebembe dugta. 

Mivel a szállás nem volt messze, így nem kellett sokat sétálnunk.  
Megbeszéltük, hogy anyuéknak egyenlőre még nem mondunk semmit. Mindennek eljön az ideje.
Elengedtük egymást, egy utolsó csókot váltottunk és beléptünk az ajtón. 

Justin egyből levágta magát a kanapéra, míg én a konyhába mentem, ahol  anyuék beszélgettek. 
Töltöttem magamnak egy pohár narancslevet és nekidőltem a pultnak. 

- Na milyen volt a város? - kérdezte anya.
- Valami fantasztikus! Gyönyörű! A kikötőben hatalmas jachtok állnak, egy csomó üzlet van,  mindenhol emberek. Van egy csomó szórakozó hely is. Justinnal este el is mennénk az egyikbe, ha nem baj. - néztem rájuk.
- Nem, nem baj. Menjetek csak. Lehet mi is bemegyünk, de csak nézelődni. - válaszolt Pattie. Bólintottam egyet, majd a fiúkhoz mentem a nappaliba. 
Leültem Justin mellé, lábaimat ölébe raktam.  Ő csak egy mosollyal jutalmazta, majd kezét lábamra helyezte és simogatni kezdett. Apáékat különösen nem zavarta a dolog. Ugyanúgy beszélgettek tovább. 

Nem sokkal később anyáék is csatlakoztak hozzánk, de ők már nem hagyták szó nélkül a dolgot.
- Öööö Lala, mi van köztetek Justinnal? - mutatott lábamra.
-  Hát, elég jól megismerkedtünk és nagyon megkedveltük egymást, de csak barátok vagyunk. - magyaráztam.
- Igen, csak barátok. - bólogatott Justin. 
- Én azt hiszem felmegyek készülődni, ha elakarunk menni. - néztem Justinra, majd felálltam és bementem a szobámba.  

Utam egyből a saját fürdőm felé vezetett.  Levettem magamról ruháimat,  majd beálltam a kádba és magamra engedtem a langyos vizet. Nagyon jól esett, így séta után. Bevizeztem a hajamat, sampont nyomtam tenyerembe, majd lassan elkezdtem belemasszírozni a hajamba. 
Ezt még egyszer megismételtem, megmostam magam a többi szűkséges helyen és kiszálltam a vízből. 
Magamra tekertem egy törölközőt, hajamat is megtöröltem és visszamentem a szobámba. 

Felvettem  a fehérneműmet,  és azon kezdtem el gondolkodni milyen hajat is csináljak. Általában nem szoktam megcsinálni a hajamat, de ez most egy különleges buli lesz. Hogy miért? Azt én sem tudom, de érzem, hogy különleges lesz.  Talán, mert Justinnal megyek és tudom róla, hogy  nagyon ott  van a bulik terén.  
Végül arra jutottam, hogy begöndörítem. Nem vesz olyan sok időt igénybe és nagyon jól néz ki. 

Miután sikeresen végeztem a hajammal, gyors csináltam egy egyszerű sminket.
A ruhám se volt valami nagy cucc.  Egy sima fekete miniruha, kis masnival az oldalán.  
Hozzá egy fekete magassarkú és kész. 

- Tökéletes! - simítottam végig tenyerem oldalamon, miközben  a tükörben csodáltam magam.  Nem akarok nagyképűnek tűnni, de tényleg nagyon jól néztem ki. Pacsit Lalának!
- Wáow! - nyitott be Justin és ajkai egy szabályos "o" alakot formáltak.
- Tetszik? - fordultam meg saját tengelyem körül. 
- Tetszik-e?  Ha nem velem jönnél, ki sem engednélek a házból!  Legfeljebb melegítőben! 
-  Hmmm de vicces valaki! - fordultam vissza a tükörhöz, miközben fülbevalómmal ügyködtem. 
- Komolyan. - ölelt át hátulról, s fejét vállamra támasztotta. - Nem lenne jó vége, ha bárki is megbámulna vagy valami.
- Miért? Mi lenne akkor? 
- Szétverném a képét! 
- Azért mert engem megbámult? 
- Igen. Téged senki se bámuljon, rajtam kívül. Az enyém vagy! - kacsintott.
- Mióta? - fordultam meg.
- Most óta! - adott egy szájra puszit. 


Úristen ez a buli valami fantasztikus! Sokkal jobb, mint ami otthon szokott lenni. Az itt  élő emberek aztán tudják mi a jó! Már vagy 2 órája itt vagyunk. Abból kb. 1 órát smároltunk, de az volt a buli csúcspontja! Ez valami eszméletlen! De komolyan.  Mindenki nagyon jól érzi magát és megállás nélkül táncolnak.   Huuu de szívesen lakék itt. Ezen a helyen aztán végképp lehet mondani, hogy buli az élet. 


Mikor már kellő kép elfáradtunk és pia is volt bennünk rendesen, elindultunk hazafelé.  
- Nem kérsz fagyit? - állt meg Justin egy fagyis bódé előtt.
- De kérek! - mentünk oda. Én valami rózsaszín színú, vattacukor ízű fagyit ettem, amiben pillecukor darabok voltak. A nevét ne kérdezzétek mert én sem tudom. Azt sem tudom, hogyan fogunk hazatalálni... 
Nem biztos, hogy olyan jó ötlet volt ez a fagyi.  
Megtorpantam. Szédülni kezdtem és hányingerem volt. 
Mázli, hogy volt egy nyilvános WC a közelben, különben tuti elrókázom magam az út közepén.  


Miután kiadtam magamból minden felesleget, megkönnyebbülten tipegtem haza. És igen! Hazataláltunk! Kész csoda! 
- Anyáék már biztos alszanak. Tutit nem bánják, ha halkan hancúrozunk egy kicsit. - puszilgatta nyakamat. 
- Igen biztos nem bánják. - váltam el tőle és a kulcsot kezdtem el keresni. Megtaláltam és kinyitottam az ajtót, majd nagy nehezen bemenni is sikerült. Alig csuktam be az ajtót, Justin már nekem esett, amit én nagyon nem bántam. 
- Szerintem inkább menjünk fel! - suttogtam 2 csók között majd megfordultam és felfelé vettem az irányt.

Ekkor vettük észre, hogy a nappaliban világít a lámpa és anyáék kíváncsi tekintettel bámulnak minket.

Egyéjszakás kalandból szerelem. 2. - Rész

Éééés megjöttem.!:D

Nagyon nagyon szépen köszönöm a  9 kommentet.! Iszonyatosan boldog vagyok, hogy már az első részhez ennyit kaptam.  Nagyon hálás vagyok érte, és még egyszer köszönöm.!!

Az egyik blogomnál már tegnap megkértem és most itt is megszeretném, hogy     kérlek titeket, írjátok le egy kicsit bővebben, mi a véleményetek eddig a blogomról. 
Tudom, hogy ezt sokan nem nagyon szeretnétek megtenni, de én abból, hogy leírjátok: "kövit!" abból sajnos nem tudom kikövetkeztetni, hogy mennyire tetszik nektek..
Nagyon szépen köszönöm.!:)<33



 Reggel nagyon nehezen tudtam felkelni, de muszáj volt. 
A tudat, hogy másokkal kell nyaralnom, nagyon elvette a kedvemet az egésztől.  Lehet inkább itthon maradok.  
Kikeltem az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Megmostam a fogamat, hajamat és elvégeztem a többi reggeli teendőmet. 

Egy melegebb ruhát vettem fel, mivel az úton állítólag hideg lesz. Kitudja. 

 Lassan lebattyogtam a lépcsőn.  Beszélgetést hallottam a nappaliból. Biztos megérkezett anya munkatársa és a pereputtya. Hurrá! 
Megpróbáltam mosolyt erőltetni arcomra és bementem a többiekhez. 
Míg  oda nem értem észre sem vettem, hogy ki ül a fotelben. Döbbenten néztem rá, amit ő csak egy mosollyal díjazott.  Anya finoman oldalba bökött, hogy ébredjek már fel.  Fejemet megráztam ás úgy bámultam az előttem álló fiú gyönyörű szép, hatalmas barna szemeit...

- Justin Bieber. - nyújtott kezet.
- Ella Peterson. - fogadtam el kezét.  Elmosolyodott és visszaült a fotelbe. 
Leültem anya mellé.
- Mindent bepakoltál? - kérdezte anya.
- Igen anya mindent, szóval felőlem mehetünk. - néztem.
-  Az öcsédre várunk. - jött ki apa a konyhából.

Megforgattam szemeimet és hallgattam anyuék unalmas beszélgetését. Justin  szülei egész jó fejek.  Az apja is, akárcsak ő, tele van tetkókkal.  Olyan szexi. Mármint Justin nem az apja.  
A telefonom rezgésére lettem figyelmes. Üzenetem jött. 

Jó újra látni baby.;) 

Értetlen fejjel bámultam a képernyőt.  Lövésem sincs, hogy ki küldte. Vagy mégis?  Ránéztem Justinra, aki sunyin vigyorgott miközben telefonját szorongatta.

Honnan tudod a számom?    
  Mindent tudok.;) De most komolyan ezzel kell foglalkozni?  Lényeg: együtt megyünk nyaralni 2        hétre és azalatt a 2 hét alatt újra és újra az enyém leszel, abban biztos lehetsz.;D  - Ezen muszáj volt nevetnem. Anyuék  értetlen fejjel néztek rám. Én csak megráztam a fejemet jelezve, hogy nem érdekes. 
Aha persze és mégis hogyan? Csak, hogy tudd nem fogok veled lefeküdni még egyszer.   Az ilyet ki kell érdemelni.;) És ha megpróbálsz esetleg "megerőszakolni" akkor meghalsz!  - ezen pedig Justin kuncogott fel. 
Megerőszakolni? Nem foglak megerőszakolni. És senkinek sem hagyom, hogy megerőszakoljon! Az enyém vagy.;) Vigyázok rád cica.
 1. Nem vagyok a tiéd. Mondom, azt ki kell érdemelni.
2. És nem akarom, hogy egy "pisis" vigyázzon rám. Idősebb vagyok nálad.;D - ezt az üzenetet olvasva Justinnak kiesett a telefon kezéből. Ezen is muszáj volt nevetnem. 


Miután az öcsém sikeresen felkelt, bepakoltunk a kocsiba és elindultunk. 
Az út kb. 10 órás lesz a komppal együtt.  Kompoznunk is kell, mivel egy szigetre megyünk. 
Amennyire nem akartam menni, most annyira akarok. Kíváncsi vagyok, milyen lesz Justinnal élni 2 hétig. Szerintem izgalmas lesz.

Nemsokára ott vagyunk!  Véégre!  Már csak negyed óra amíg leérünk a kompkikötőig és onnan negyed óra amíg átérünk a szigetre.  Az egyetlen rossz benne, hogy egy bazi hosszú szerpentinen kell menni. Tudjátok az a hosszú kanyargós út, ami a hegyről vezet lefelé.  Igazán hányinger keltő. Főleg ha apád 110-el száguldozik rajta lefelé...

- Apa! Apa állj meg! - ültem fel hirtelen, ami nem volt valami jó ötlet, mert még jobban  hányingerem lett. 
- Mi? Minek? Nemsokára ott vagyunk. - pillantott  hátra a tükörben. 
- Könyörgöm állj meg, ha nem akarod a hányásomat takarítani! - emeltem fel a hangomat.
- És mégis hol álljak meg a szerpentin kellős közepén? - kiabált.
- Nem tudom csak állj már meg! -  lehúzódott az útról és kirakta a vészvillogót. Justinék kocsija pedig mögöttünk állt meg.  Villámsebességgel szálltam ki és rohantam be a mellettünk lévő erdő féleségbe. 
Sokat nem kellett várnom, mert amint odaértem máris kijött aminek ki kellett.   Bleeeh.. A zöld mégsem mindig nyugtató szín..  Még egy kicsit vártam, hátha lesz folytatás, de szerencsére nem volt.
Lassan, nehogy megint rám jöjjön, indultam vissza. A többiek már idegesen vártak.  Szúrós szemmel néztek rám.
- Tudom tudom sajnálom, de nem tudtam mit csinálni! - emeltem fel kezeimet.
- Ugyan kicsim semmi baj! - simogatta meg arcomat anya. Visszaültek a kocsiba.
- Minden oké? - jött oda Justin. 
- Asszem igen. De menjünk mielőtt  apámék megint kiborulnak. - indultam meg a kocsi felé.  Beültem és megkértem apát, hogy egy picit vegye lassabbra a tempót. 



- Na ezzel is végeztem! - raktam csípőre a kezemet miután végeztem a pakolással.  A hely valami eszméletlen! Pálmafák mindenhol, a házunk  közvetlen a tengerparton van és Justinékkal egy apartmanban vagyunk.:DD
 - Bejöhetek? - dugta be fejét az előbb említett személy.  
- Persze gyere. - mosolyogtam.  Bejött és ledobta magát az ágyamra.  Azt nem mondtam, hogy  túrja össze az ágyamat amit MOST csináltam meg.  
- Fura, hogy pont veletek jöttünk el nem? - ültem rá ágyékára, amitől egy apró nyögés hagyta el száját, majd fölé hajoltam.   
- Szerintem nem véletlen. - mosolygott féloldalasan, majd kezeit fenekemre helyezte.   Ajj mosolyogj így még egyszer, olyan szexi.  
- Nincs kedved sétálni a.... - és berontott az öcsém. 
- Nathen húzzál kifelé! - fordítottam felé fejemet, mire ő elkezdett röhögni. - MOST! - kiabáltam rá.
- Ti meg mit csináltok itt bent? Ketten? Egymáson? - tápászkodott fel a földről.
- Nem mindegy az neked? Menj már ki! - mutattam az ajtóra.
- Szóval akkor dugni fogtok? - oké ez nem az én öcsém! Felhúzott szemöldökkel néztem Justinra akiből mostanra már előtört a röhögés. - Ohh ezt igennek veszem! Dugtok, dugtok, dugtok! - kiabálta. - Elmondom anyának! - rohant ki. 

Azonnal felpattantam Justinról és az öcsém után rohantam.
- Anyaaa! - kiáltott Nathen. - Képzeld mit akar csinálni a nővérem és Justin! - ugrott le az utolsó lépcső fokról. 
Hátulról elkaptam és száját befogva kezdtem visszahúzni.  Nagy nehezen visszaráncigáltam a szobámba és bezártam az ajtót. Justin még mindig az ágyon feküdt
- Nathen! 1. Nem akartunk semmi olyat csinálni, amire a te perverz agyad gondol.
2. Még egy ilyen és elmondom anyának, hogy te vesztetted el  hörcsögét! Világos? 
- Igen, de tudom ám mit akartok csinálni, hiába tagadod. - vigyorgott.
- Te mekkora egy idióta vagy! - nyitottam ki az ajtót és kitettem a szobámból. Idegesen csaptam be az ajtót és ültem le a földre. 
- Hörcsög? Most komoly, hogy egy hörcsöggel fenyegetted meg az öcsédet? - nevette Justin. Felült, könyökét térdére támasztotta  és úgy nézett rám.
- Ez nem vicces! Amikor kicsik voltunk Nathen elvesztette anya hörcsögét. Ő volt anya kedvence. A mai napig azt hiszi, hogy kiszökött. - itt már én is elnevettem magam. 
- Mit is akartál csinálni mielőtt ránkrontott? 
- Csak elakartam menni megnézni, mi van a városba....ha van kedved. 
- Oké, akkor mehetünk is. - állt  fel. Felsegített engem is és lementünk.

Anyuéktől elköszöntünk és elindultunk.  Justin kezemért nyúlt és összefonta  övével. Ezen csak elmosolyodtam és mentünk tovább. 
Nagyon jól éreztem vele magam.  Ő más mint a többi fiú. 
Elég sokat hülyéskedtünk, és egyszer majdnem  bele is estünk a kikötőben a vízbe, ami nem lett volna valami jó  buli, mert ott nem valami tiszta a víz.
Úgy nézhettünk ki  mint egy szerelmespár, de ez nem zavart minket. Sőt! Konkrétan úgy is viselkedtünk mint a szerelmesek.
Csináltunk 1-2 képet is.:D  

 

Egyéjszakás kalandból szerelem. 1. - Rész

Hát meg is hoztam az első részt.:) Mivel én már nagyon izgatott vagyok, hogy hogyan sikerült, ezért nem is fecsegek tovább.:) 
Remélem tetszeni fog.!<33

A nevem Ella Peterson, de mindenki csak Lalának hív. 23 éves vagyok.  Nem járok egyetemre és a szüleimmel lakom. Sokan kérdezték, hogy miért nem költözöm már el.  Egyszerű. Mert így érzem jól magam. Nem érzem azt, hogy készen állnék az önállóságra.  Csak élvezem az életem és sodródok az árral. Van egy iszonyatosan idegesítő  10 éves öcsém, Nathen.  Ő a napjai nagy részét az én cseszegetésemmel tölti.  Én napjaim nagy részét legjobb barátnőmmel, Teddyvel töltöm. 
Nagyon hülyék vagyunk, ha mi ketten együtt vagyunk. Nem normálisak...(XDDD) 
Minden hülyeségben és baromságban benne vagyunk.  De miért is ne? Fiatalok vagyunk. Az élet minden percét ki akarjuk élvezni. 

- Ha valaki felajánlana, egy egyéjszakás  kalandot, benne lennél? - kérdezte Teddy miközben sétáltunk a parkban.
- Attól függ. Ha helyes, akkor simán. - nevettem.
- És ha ocsmány? - álltunk meg.
- Akkor nem hiszem.  
-  És ha most valaki megkérdezne? - húzta fel vigyorogva szemöldökét. 
-  Nem tudom. Miért? 
- Csak érdekelt. De ha már itt járunk, a hátad mögött ül két helyes srác és igencsak minket bámulnak. - biccentett fejével hátam mögé.
- Ezzel, most mire akarsz kilyukadni? - kérdeztem miközben hátranéztem. Huuuuh basszus tényleg helyesek.  Viszont a bal oldali mindent visz. 
Szőkésbarna haja felzselézve, baseball sapka a fején, fekete ülepes nadrág, fekete supra cipő (ha jól látom), sötétlila póló. Jól áll neki a lila. 
- Lala! Itt vagy? - integetett szemem előtt Teddy. 
- Igen itt. Csak egy kicsit szemügyre vettem a srácokat.  Na de most komolyan, mire akarsz kilyukadni? 
- Majd meglátod ha kilyukadtam. - indult el a két fiú felé. 
Csak értetlenül  néztem egyre  csak távolodó barátnőmet, majd utána mentem. 

- Jól gondolom, hogy most akarod beszerezni az "áldozatodat"? - néztem rá értetlenül. Igen nálunk ez néha így megy.  Most mondhatjátok ránk, hogy kurvák és ribancok vagyunk, de nem érdekel.  Ez a mi életünk és nem érdekel mások véleménye.  De legalább nem minden éjszaka más pasival vagyunk együtt. 
 - De még milyen jól! Benne vagy? - nézett rám. Ahhhhj de sokszor fogom én ezt megbánni! 
- Benne! - sóhajtottam - A bal oldali az enyém.
- Tiéd. - kacsintott.


Visszafordultunk és mentünk.   Most az egyszer nem kellett volna belemennem. Nagyon nagyon megfogom bánni ezt az egészet.  Ahhj mindegy.  Én akartam a bajt, akkor el is viszem. 


- Sziasztok fiúk! Leülhetünk? - kérdeztem, mikor odaértünk. Egymásra néztek, majd visszafordultak.  Alaposan végigmértek.
- Persze! - szólt az én kiszemeltem - De nem a padra! - rántott ölébe karomnál fogva. 
- Nekem így is jó! - dőltem neki hátammal mellkasának. 
- Ezt már szeretem. - tette kezét combomra. 


10 perc után Teddy és Fredo /de nem biztos, mert nagyon nem figyeltem a nevére/  mondhatjuk úgy is, hogy összeismerkedtek.   


- Végre elárulod a neved? - kérdezte Justin. Igen neki tuti ez a neve.
- Miért? Kapok érte velemit? - öleltem át egyik karommal nyakát. 
- Talán. - fordított magával szembe.
- Igen? És? Mi az? 
- Tudni akarod? - közeledett felém.
- De még mennyire! - simítottam meg szabad kezemmel arcát, majd megcsókolt.
Elsőre egy hosszú szájra puszinak tűnt, de aztán lassan elkezdte ajkait mozgatni enyémeken. Viszonoztam tettét.  Lassú, gyengéd és csodálatos volt.  Kit áltatok? Valami fantasztikus volt! Ez a gyerek baromi jól csókol.  Életem legjobb csókja volt. 
Mielőtt a dolgok elfajultak volna, elváltunk egymástól és felálltunk. 

- Szerintem mi leléptünk! - szólalt meg Justin.
- Jó szórakozást! - szólt vissza Fredo.
- Az meglesz! - kacsintott Justin.
- Hé Lala! Holnap hívj! - nézett rám Teddy.
- Aha! Szóval Lala a neved! - kapta tekintetét rám J.
- Igazából Ella, de mindenki Lalának hív. 
- Akkor Lala? Mehetünk? - fogta meg kezemet. Bólintottam és elindultunk. 

Konkrétan már futottunk, annyira siettünk, de nem is bánom. Amit nem értettem az az volt, hogy miért egy szállodába jöttünk. De most ez a legkisebb gondom. 
Justin már nagyon be lehetett indulva mert már a liftben nekem esett.  
Ahogy kinyílt az ajtó, futva kerestük meg a szobát és rontottunk be. 



Amikor felkeltem, Justin már nem volt mellettem. Huuuu bassza meg....hihetetlen egy éjszakám volt! Ezt sosem fogom elfelejteni. Van egy olyan érzésem, hogy nem utoljára találkoztam ezzel a gyerekkel. 
Kikeltem az ágyból, felöltöztem és kimentem a szobából. 
Justin egy száll alsóban feküdt a kanapén. Az a test! Wááow!  

- Khööm..én azt hiszem megyek is. - álltam meg előtte.
- Oké. - ült fel -  Ja és fantasztikus éjszaka volt! - vigyorgott.
- Igen az volt! - nevettem - Hát, remélem még látjuk egymást. - indultam el.
- Azt én is! 
- Szia Justin! - fordultam vissza.
- Szia Lala! - intette kezével, majd visszadőlt a kanapéra. 


- Hali csajos! Na mi a helyzet? - vette fel Teddy a telefont. 
- Ahh ne is mond! Most megyek éppen haza. - sóhajtottam.
- És milyen volt éjszaka? -kérdezte barátnőm izgatottan.
- Fantasztikus! Életem legjobb éjszakája volt!
- Azért ne éld bele magad! Múltkor is ezt mondtad.  
- Oké, de ezt most komolyan is gondoltam. Nálatok mi volt? - érdeklődtem.
-  Khööm inkább nem részletezném. Legyen elég annyi, hogy ez a gyerek egy Isten!
-  Hát, Justin sem volt különb! Na de viszont most leteszem, mert hazaértem.
- Oké oké szia és ne feledd, hogy Rockynál aludtunk!
- Jó jó nem felejtem el! - tettem le. Rocky a mi "falazóemberünk" ahogy mi hívjuk. Ha ilyen éjszaka van, akkor mindig azt mondjuk anyuéknak, hogy Rockynál aludtunk.

- Megjöttem! - kiabáltam.
- Szia kislányom! Merre voltál az éjszaka? - érdeklődött apám.
- Rockynál aludtam.
-  Mostanában sokat alszol nála.   Ilyen jóban lettetek? Teddyvel találkozol még egyáltalán? - apa nagyon bírja Teddyt.
- Igen egész jóban vagyunk és Teddy is mindig  ott van. 
- Jól van csak féltem, hogy elhanyagolod. 
- Apa nem kell bele avatkozni  jó? Mindegy. Anya hol van? - kérdeztem.
- Elment a boltba.
- Oké. - mondtam és felrohantam a szobámba.

- Nathen! Mi a francot keresel a szobámba? - kiabáltam, amikor megláttam öcsémet a szobámban, a szekrényemben kutakodni. 
- Ezt! - húzta elő telefontöltőjét. 
- Mit keresett az nálam? - dobtam le cuccomat.
- Mit tudom én! - indult el kifelé - Ja és anya üzeni, hogy pakolj be, mert reggel indulunk!
- Hova? - kérdeztem.
- Nyaralni te nagyon okos! Már  3 hete meg van beszélve! 
- És hova is megyünk?
- Valami Horvátországba. - rántott vállat és kiment.  Szuper, szóval megyünk a tenger másik felére.  Ha elfelejtettem volna mondani, Olaszországban élünk. Ezért nem is értem minek megyünk nyaralni, mert itt van a tenger a házunktól kb. 100 méterre.  Igaz 23 évesen itthon is maradhatnék, de én inkább elmegyek velük. Végül is kell, egy kis kikapcsolódás. 

- Bepakoltál? - nyitott be anya. 
- Neked is szia! És most  kezdem.
- Ne haragudj szívem, csak kicsit szétszórt vagyok. Még egy csomó dolgot el kell intéznem. 
- Jól van értem semmi baj.
- Reggel indulunk. Mondtam már, hogy jön velünk a munkatársam a felesége és a gyerekük?
- Nem. Ezt elfelejtetted.  -  fontam össze karjaimat mellkasomon. Nem akarok másokkal nyaralni! 
- Hát akkor meglepetés! És a fiúk csak 1 évvel fiatalabb nálad, szóval jól ellesztek. - ment ki.  Hurráá még jobb!


Estére végeztem is a pakolással. 
Gyors megfürödtem és már mentem is aludni.
 

Bevezető

Sziaa Mindenki.!:D

Igen elérkeztem ide is, hogy elkezdjem a 4-dik blogomat.!:D Egy blogot már befejeztem és úgy döntöttem, hogy kezdek helyette egy újat.   A másikba már nem tudtam volna mit írni, mert nem jött az ihlet. Most viszont  itt van.!:D

Ez a blog egy kicsit más lesz mint a többi blogom. 
Itt nem egy történetet fogok írni végig, hanem többféle történet lesz. A történetek 1-2, vagy néha több részből fognak állni.  

Remélem ez a blogom is tetszeni fog, kapok komikat és feliratkozókat.:)

Szeretlek titeket.!:)<33